Mi lehet a finn boldogság titka?

Mielőtt elmerülnénk abban, hogy az évek óta első helyen álló ország lakói mit tesznek azért, hogy csodásan érezzék magukat, először érdemes rápillantani, hogy hogyan készül a lista, ami a világ nemzeteit boldogságuk alapján rangsorolja. A Gallup felmérése három év átlag adatain alapul, és a következő hat tényezőt veszi figyelembe: az ország egy főre jutó GDP-je, a szociális támogatórendszerek működése, várható élettartam, személyes szabadság, adakozásra való hajlandóság és a korrupció szintje.

A kutatás hátteréből látszik, hogy az eredmény nem feltétlenül az egyén boldogságára vonatkozik, sokkal inkább a társadalom egészének állapotát, megelégedettségét írja le. Az egyes ember boldogsága helyett sokkal inkább utal arra a helyezés, hogy az adott országban mennyire könnyen, zökkenőmentesen tudnak boldogulni az emberek a mindennapokban, mennyire átláthatóak a rendszereik, és mindez mennyi stressztől kíméli meg az egyént. 

Akkor ez az egész valójában nem is a boldogságról szól?

Én úgy gondolom, hogy nagyon is köze van mindennek a személyes boldogsághoz. A korrupció visszaszorítása, a transzparencia és kiszámíthatóság, a hátrányos megkülönböztetés kerülése, az elfogadás, az erős szociális háló és a személyes szabadság mind elengedhetetlen alapok ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott, elégedett életet élhessünk. Vagyis az egyén mentális jólléte nagyban függ az ország kormányának döntéseitől, az őt körülvevő társadalmi rendszertől is. 

A finnek ezek alapján nagyon jól állnak: habár a GDP nem náluk a legmagasabb a skandináv országok közül, de ezt ellensúlyozza az erős, kiszámítható szociális háló. Ennek keretében biztosított az ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, valamint garantált a jövedelembiztonság is, hiszen ha például valaki elveszti az állását, munkaviszonyától függően akár 300-400 napig is részesülhet korábbi fizetésének 70%-ban.

A biztonságérzet és a bizalom kialakulásához elengedhetetlen, hogy az állampolgárok egy politikailag stabil, transzparens országban éljék mindennapjaikat. Finnország e tekintetben is nagyon előnyös helyzetben van: a Transparency International Corruption Perceptions Indexén a második helyet foglalja el, vagyis csak egy olyan ország van, ahol még a finneknél is kevésbé jellemző a korrupció. A Fragile State Index eredményei alapján pedig nincs olyan állam, amelynek politikai berendezkedése stabilabb lenne a finnekénél.

Ezek eredményeként az ország lakói képesek alapvető bizalommal fordulni az őket körülvevő rendszer, az intézmények és embertársaik felé is. Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója elmondta, hogy a skandináv ország lakóinak több, mint 90%-a megbízik a rendőrségben, és hasonlóan magas a hadseregbe vetett bizalom aránya is. Egy 2018-as Eurobarometer felmérés szerint pedig 85%-uk gondolja úgy, hogy megbízhat embertársaiban.

Van tehát egy gazdaságilag stabil, kiszámíthatóan működő társadalom, ami egy jó alapot biztosít ahhoz, kiegyensúlyozott, megelégedett életet élhessenek a finnek. Emellett pedig a személyes hozzáállásukban, tevékenységükben is vannak olyan elemek, amiket érdemes a saját életünkbe is átültetni. 

Adni jó

Emlékszem arra a pillanatra, amikor óvodás koromban átnyújtottam anyák napján a papírból vagdosott csipke terítőt, és aztán otthon anyukám kitette az éjjeliszekrényre. Szuper érzés volt, rettentően büszke voltam magamra, hogy örömet okoztam. Az ajándékozástól vagy a másoknak való segítségtől jobban érezzük magunkat. 

A finnek nagyon jók ebben: 50%-uk szokott rendszeresen adományozni valamilyen civil szervezetnek és egyharmaduk mondta azt, hogy a múlt hónapban önkéntes munkát végzett valamilyen szervezetnél. Szóval az első tipp, amit te magad is megtehetsz, hogy keress egy olyan szervezetet, aminek a munkáját hasznosnak találod, és nézz utána, hogyan tudnád támogatni őket. 

Lehet, hogy szükségük lesz tárgyi adományra vagy pénzre, de simán segítheted a tevékenységüket azzal is, ha 1-2 órát önkéntes munkára szánsz. Nem muszáj óriási dolgokra gondolni: ha szereted az állatokat, menj el a Noé Állatotthonba és vegyél részt az állatok gondozásában. Ha az egészségtudatos életmód a szívügyed, keress a közeledben egy bevásárló közösséget, biztosan jól fog jönni nekik a plusz kéz az átadónapok megszervezésekor. Ha pedig fontos neked, hogy egy szolidárisabb világban éljünk, keresd meg a Hősök Tere Alapítványt, akik mindig várják az önkéntesek jelentkezését.

Ne becsüld le a természet erejét

Az erdőjárás pozitív hozadékait rengeteg kutatás támasztja alá: a természetben akárcsak céltalan heverészéssel töltött idő is jó hatással van az immunrendszerre, a szívműködésre és vérnyomásra, valamint a pszichére is. Segíti a feltöltődést, regenerálódást, javítja a koncentrációs készséget. Egyszóval egy erdőben töltött fél óra után is már sokkal jobban fogjuk érezni magunkat. A finnek pedig maximálsan kihasználják, hogy országuk 70%-a erdővel borított. Habár ezeknek a területeknek a nagy része magántulajdonban van, de mindenki számára biztosított jog, hogy szabadon kiránduljon, táborozzon, gyűjthesse az erdőben növő vadnövényeket, bogyókat, és horgászhasson. Egy 2021-es tanulmány szerint a finnek 87%-a számára a természet egyenlő a nyugalommal, az energiával és a feltöltődéssel.

Érdemes ebben is megfogadni az északi ország lakóinak példáját: keress lehetőséget, hogy minél több időt tölts a szabadban. Nem muszáj mindig arra törekedni, hogy eljuss az erdőbe, hiszen ez nagyvárosiként sokunk számára nem kivitelezhető a hétköznapokban. Az is elég, ha sétálsz egyet a közeli parkban, vagy a társasház közös kertjében ültetsz pár virágot, amit aztán gondozol. Én évek óta tervezem, hogy készítek egy magaságyást, amiben majd saját zöldségeket nevelgetek. Habár még csak addig jutottam el, hogy az erkélyünkre óriási cserepekbe ültettem paradicsom palántákat, így is nagy megelégedettséggel töltött el, amikor szüretelhettem róluk. 

Élvezd a kalsarikännit

Úgy látszik, minden skandináv országnak megvan a saját útja a boldogsághoz: a dánoknak ott van a hygge, a svédeknek a lagom, a finneknek pedig a kalsarikänni. Csakhogy a finnek verziója igazából nem igényel semmilyen extra előkészületet, és különösebb tudatosságot sem. Ők pusztán arra biztatnak, hogy néha engedd el magad, és tedd azt, amihez a leginkább kedved van. 

A kifejezés szó szerinti jelentése “iszogass otthon, alsógatyában”, de persze nem muszáj teljes mértékben ragaszkodni ehhez. Nem arról szól a finn javaslat, hogy egyedül részegedj  le otthon egy szál bugyiban, sokkal inkább az a lényege, hogy merj önmagad lenni, és elengedni az elvárásokat. 

Valójában ahhoz, hogy megpihenj, vagy egy húzós nap után feltöltődj, nem kell sok minden. Ha épp csak ahhoz van kedved, hogy lerogyj a kanapéra, és a Netflixen nézz egy sorozatot, megteheted. Egyszerűen hangzik, ugye? Mégis vajon milyen gyakran valósítod ezt meg? Én nem elégszer. Gyakran eszembe jut, hogy inkább még be kellene fejeznem a munkát, amire nem volt időm tegnap, válaszolnom kellene üzenetekre, le kell szervezni, hogy ki lesz holnap a gyerekekkel, és még be is kellene vásárolni. Pedig belül igenis vágyom arra, hogy néha ne foglalkozzak semmivel, csak nézzek ki a fejemből.

Mindebből mi a konklúzió? Talán csak annyi, hogy habár a boldogságunkhoz nagyon is fontos, hogy milyen társadalomban élünk, de saját magunknak is tenni kell a jóllétünkért. Számos tanácsot olvasni, hogy mit kell az életedben megvalósítani ahhoz, hogy boldog legyél. A legjobb mégis az, ha saját magad figyeled meg, hogy téged mi tölt fel a mindennapokban, és ezekre a tevékenységekre, hétköznapi dolgokra fókuszálsz.

Borítókép